TudásTér

A projekt forrásai

A Debrecen 1870 (DTTTA1870) térinformatikai adatbázis egyik pillére az 1869. évi III. tcz. értelmében 1869-ben elvégzett népszámlálás Debrecen várost tekintve szinte teljes egészében fennmaradt eredeti felvételi adatlapok gyűjteménye. A másik pillér a korabeli városi kataszteri térképek célszerűen szelektált állománya. Az eredeti szöveges források adatbázisba rendezéséhez és azok megfelelő térképi illesztéséhez célszerűen a népszámláláshoz kiadott és más, pl. topográfiai segédletek, továbbá a témához kapcsolódó későbbi tudományos munkák eredményei is beépítésre kerültek.

A georeferálással integrált történeti GIS adatbázis megvalósítását az tette lehetővé, hogy Debrecenben a 19. sz. második felében a belsőség telkeit folyamatosan emelkedő számsorrend szerint egybeszámozva tartották nyilván és az ingatlanok egyedi azonosítója ez a hivatalosan megállapított házszám volt. A Debrecen 1870 (DTTTA1870) térinformatikai adatbázis ezt a népösszeírásnál és a kataszteri térképen azonosan, kiinduló adatként használt egyedi házszámot használja a rendszer közös azonosító kulcsaként.

Népszámlálási dokumentumok

A Debrecenben 1869-ben végrehajtott teljes körű összeírás igen terjedelmes iratgyűjteménye a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára (Debrecen, Vármegyeháza utca 1/B. sz.) kezelésében áll. Az 1869/1870-es dokumentumegyüttes Debrecen Város Tanácsa népszámlálási iratainak (jelzete: HU MNL HBVL IV.1109. p. – terjedelme: 6,75 iratfolyóméter) jelentős részét képezi. A tudományos igényű feldolgozás első fázisában a sok esetben nehezen olvasható kézírásos lapok („Bejelentési ív a népesség és háziállatok számlálására” és az íveket összefogó „Házi gyűjtő-lajstrom”) ingatlanra, lakásokra, tulajdonosra, lakókra vonatkozó adatainak táblázatos formába rögzítése történt meg. A korabeli belterületet lefedő hat városrészre, azon belül önálló utcákra elkülönülő rendszerben elkészült Excel-táblák összekapcsolását megelőzően a táblamezők megnevezésének klasszifikálását, majd új, csoportosító mezők beillesztését kellett elvégezni pl. a vallások, foglalkozások, származási hely stb. esetében. Azt követően a rekordokba beírt adatok célszerű és szakmai szempontoknak megfelelő tudományos igényű, hiteles egységesítése, majd a vizsgált városi egészre egybevont táblázatban és a térképen lévő közös azonosító kulcsokhoz illeszkedő adatbázisba szervezés történt meg.

A Nagy-Cegléd utcai városi színház (Debrecen 20. számú háza) bejelentési ívének lapjaiból

A térképi forrás

A Debrecen 1870 (DTTTA1870) történeti térinformatikai rendszer területi lehatárolását – nagyjából a jelenlegi város nagyobb körútján belüli településrészt – az 1869-es népszámlálás során városi belsőségként számításba vett 1-től folyamatosan egybeszámozott telkek határai jelölték ki. A projekt elsődleges térképi alapja a népszámlálással közel azonos időben, 1872-ben, illetve 1873-ban hitelesített debreceni kataszteri térkép, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára (HU MNL HBVL) XV.2.b. jelzetű „Gyűjtemények” része. A térképlapok integrált rendszerbe illesztése a település központi belterületéről 1:720 méretarányban megrajzolt tisztázatának színezett és 1873-ban hitelesített kataszteri felvétel A1 méretben kinyomtatott és kartonra kasírozott, majd A4 formátumban hajtogathatóan összefűzött lapjai (DVK 24.) szkennelt képfájljainak teljes körű digitalizálásával kezdődött.

Debrecen város belsősége 1873-as kataszteri térképi borítólapja (HU MNL HBVL XV.2.b. DVK 24)

Miután pedig a népszámláláskor belterülethez sorszámozott telkek közül némelyik kívül esett az 1873-as térképlapok területén, a második ütemben a létrejött digitális térképmű kiegészítésére került sor. Forrása a levéltár HU MNL HBVL XV.2.b. DVK 1. jelzeten nyilvántartott, Debrecen teljes külsőségéről felvett, majd 1:2880 méretarányban megrajzolt és 1872-ben hitelesített kataszteri térképlapok színezett tisztázata volt. Az A1 formátumban kinyomtatott, kartonra kasírozott, A4-es formában hajtogatható, összefűzött táblákból álló térképműből a belsőséghez közvetlenül kapcsolódó kertségi földrészleteket ábrázoló táblák szkennelt fájlképeinek teljes körű digitalizálása és integrált rendszerbe kapcsolása történt meg. Az új elemek egzakt beillesztéshez, a belsőség és a külsőség felületeinek összekapcsolhatósága érdekében kezelni kellett a kétféle lépték jelentős eltéréseiből adó torzításokat, továbbá esetenként kiegészítésekkel kellett pótolni a kartonra kasírozás miatt és a másfél évszázados használat következtében kialakult rajzi hiányokat is.

A célszerű digitalizálási folyamatban megvalósult a forrástérkép jelrendszerében elkülönülő rajzos és karakteres információk önálló térképi rétegekké alakítása. A kész projektben alaprétegként kapcsolható az 1870-es kataszteri térkép vektoros állománya, de fedvényként kiválasztható a térkép színes raszterképe vagy a jelen viszonyait mutató „Google Műhold” illetve az „OpenStreepMap”.

Debrecen város 1872-es kataszteri térképének borítólapja (HU MNL HBVL XV.2.b. DVK 1)

A forrásadatok kezelése

A népszámlálás adataiból elkészült Excel-fájlokból összeillesztett adatbázis és a 19. sz. hetvenes éveiben készült kataszteri térképek digitalizált adatai térinformatikai egybekapcsolása, majd lekérdezése, egymásnak megfeleltetése, tesztelése már legelső alkalommal százas nagyságrendben mutatott ki adateltéréseket.

A korabeli összesítő lapok és a térképi adatbázis között feltűnt eltéréseket (pl. mintegy 150 személy hiányát, lakások és lakóik téves házszámhoz soroltságát, a két nyilvántartás számbeli különbözőségeit stb.) az eredeti, 1869. december 31-ével lezárt „Bejelentési ív a népesség és háziállatok számlálására” szolgáló felvételi lapokról és a „Házi gyűjtő-lajstrom”-ból lehetett korrigálni. Több alkalommal hiányzott vagy hibás írással szerepelt pl. a tulajdonos neve. Ezt egyrészt az eredeti felvételi ívekből, illetve a térképi felírásból legtöbbször sikerült kijavítani. Más esetben a lakók, lakások, családok hibás, ellentmondásos besorolására derült fény. Korrigálni kellett eltévesztett házszámozást, javítani kellett a lakók személynévi alakjának elírásait, az épület- és helyiségfunkciók helytelen meghatározásait stb. Az ilyen és hasonló anomáliákat a felvételkori időszakot megelőzően és/vagy az azt követően készült nyomtatott és kéziratos térképek, egyéb levéltári és más összeírások, nyilvántartások adatainak összevetésével sikerült kiigazítani, egységesíteni.

További gondot jelentett, hogy az eredeti felvételi íveken szereplő adatoknak a térinformatikai rendszeren belüli és a korabeli összesítései (pl. az eredeti összeírás HU MNL HBVL IV. 1109.p. 85. k. jelzetű 308 oldalas I–III. sz. mellékletek) adatai sem mindig estek egybe. Az így felbukkant konzisztenciahiányok felszámolását, az eredeti felvételkor létrejött heterogén beírások javítását, tipizálását több alkalommal a levéltárban őrzött külön területi és szakösszesítések, máskor korabeli országos statisztikai célú kiadványok, minden bizonnyal az eredeti aggregáció készítésekor korrigált adatai segítették. (Megjegyzendő, hogy a népszámláláskori eredeti összesítések pontatlanságait elsőként csak e térinformatikai projekt komplex egybevetései, lekérdezései mutathatták ki, miután az 1870-ben készült összegzésekhez nem voltak, nem lehettek ilyen egzakt, pláne nem térképi alapokon nyugvó visszacsatolások.)

Az 1869-es népösszeírás I–III. sz. mellékleteinek borítója és egy lapja

Az eredeti népességi adatok között az összeírt személyek származási és születési helye jelentős számban hiányosan, rövidítésekkel, nehezen azonosítható írásmóddal jelenik meg. A helység-, terület- és országnevek pótlását, javítását korabeli statisztikai és országleírási kiadványok, továbbá a HU MNL HBVL IV. 1109/p. 13–37. levéltári jelzetű 1850-es összeírás gyűjteményének vizsgálata segítette. Kiemelendő, hogy az izraelita lakónépesség speciális (pl. nyelvi) viszonyai miatt is erősen hiányos, heterogén névadatokkal kellett szembesülni. Azokat egyéb, önálló ún. zsidó összeírások (pl. a HU MNL HBVL IV. 1109/p 86–87 stb. kötetek) elemzéséből nyert információkból szakmailag meglapozott korrekciót, kiegészítést és pótlást elvégezve lehetett projektbe illeszteni.

Az integrált adatbázisba kapcsolt 1869-es alapadatok szakszerű kijavítását és egységesítését követően, a térképi alapú tematikus lekérdezhetőség érdekében mind a személyekhez, mind a házakhoz/lakásokhoz kapcsolódó egyedi információk rendszerszintű kódolására került sor. A lakónépesség egyedeiről összeírt születési/származási helyek területi rendszer szerinti bekódolásán túl elkészült a foglalkozás/megélhetés több lépcsős mélységű kódrendszerbe illesztése, csoportosítása, ágazatba sorolása.

Az ingatlanok tulajdonviszonyai (magán vagy közületi, utóbbin belül ágazati, továbbá helyi tulajdonos és idegen stb.) rendszerbe sorolásán túl megtörtént az épületek/lakások funkciójának, használatának hierarchikus kódrend szerinti megjelölése – a városi övezetek (zoning) vizsgálatát előkészítendő. Az összesen 3667 ingatlan, 8198 lakás és 37506 személy adatait kezelő integrált térinformatikai rendszerben az 1869-es évszámhoz köthető ház és népességi összeírás rétegei mellé feltöltésre kerültek az adott telekre vonatkozó 1845-ből származó cím-, tulajdonosi és területadatok a HU MNL HBVL IV. 1011/k 543/1845. sz. levéltári iratok alapján. A rendszerből indítható lekérdezések eredményablakában további bővítésként jelennek meg az 1857-es HU MNL HBVL IV. 1109/p 72–73. levéltári azonosítójú népösszeírás, sajnos nem a teljes belső várost lefedően fennmaradt adatsorai. Az eredményablakban az adott térképi hely legkésőbbi történeti adatai az 1898-tól bevezetett házszámozásnak megfelelő utcanevet és házszámot tartalmazza a HU MNL HBVL IV. 1405/b 195. d. 55/1898. sz. levéltári irategyüttes és az ahhoz kapcsolódó kiadvány alapján.

Felhasznált segédletek, publikációk