Debrecenben a Vámospércsi országút és a Csapókert közötti Kincseshegy lakatlan homokdombjaira 1916-ban még köztemetőt akartak elhelyezni. A háború utáni nehéz gazdasági körülmények miatt végül ezt a kiterjedt majorsági földeket is értékesítették. A város körül így eladott és parcellázott földeket telepeknek nevezték és a felvásárló birtokosok családnevével azonosították. Ilyen telepekből az 1920-as évek közepére csupán a Sámsoni és a Létai út között is tucatnyit ismerünk. Az 1930-as évekre a fokozatosan lakottá vált telepeken és környezetükben nyolcezer főre nőtt a reformátusok száma. A hatalmas városrészt ekkoriban összefoglalóan az egyik itteni földbirtokos családneve után Nyilastelep néven emlegették. (A II. világháború után a félre értett elnevezést „Szabadságtelep”-re cserélték fel.)

A város törvényhatósági bizottsága 1929-ben jelölt ki a református templomtelket az egyre népesebb külsőségen a városi faraktár keleti végén, ahol a debreceni református egyház gyülekezeti házat épített fel. A templom megvalósításához 1935-ben kaptak építési engedélyt, amelyben hozzájárultak, hogy a presbitérium elképzelésének megfelelően a torony az épület hossztengelyében álljon. Annak ellenére, hogy a város műszaki szakemberei előzetesen megállapították, hogy „az oldaltornyos megoldás városkép szempontjából mindenképpen előnyös és helyes volna”.

A templom tervezője dr. Dolhay Imre okleveles építészmérnök volt, aki a szerkezetek számításait is maga készítette. A tervlapokat Márk Endre, „a református egyház gazdasági bizottságának elnöke” írta alá, és azokat az egyház címeres pecsétjével hitelesítette. Az év végére elkészült istenháza használatba vételi engedélyét 1936. január 8-án kérvényezték. (Az engedélyt végül június 2-án adták ki.) Dr. Baltazár Dezső püspök 1936. november 24-én avatta fel az új templomot a nyilastelepiek és a keleti erdős puszták reformátusai számára.

A 28,44 x 13,53 m külső méretű létesítmény háromajtós főbejárata és tornya a Vámospércsi útra, keleti irányba néz. A 25,5 m magas toronyban Herman Károly és neje adományai, Szlezák László harangöntő műhelyében készült 214 kg-os, és 103 kg-os harangok szólnak. „A magyaros szecessziós elemekkel” díszes, 21,73 m hosszú templombelső két oldalán és a főbejárat felett egybefüggő karzat fut végig, szépen faragott faoszlopokkal alátámasztva. A karzat, a padok és a templom valamennyi faszerkezete finoman mintázott. A főbejárati karzatra eredetileg „Angster József és Fia”pécsi gyára 1936-ban elkészült orgonáját építették fel. A régi hangszert 2003-ban váltotta fel a Sepsy Károly tervezte, és az Aquincum Orgonaépítő Vállalat által készített minden igényt kielégítő, új, a templom virágdíszítésével ékesített orgona. „1986-ban a gyülekezet tagjainak adományából Mónus Béla lelkipásztor irányításával a templom nagy külső és belső átalakításon ment keresztül.”

A Komáromi Csipkés György tér hatalmas forgalma miatt a templomot övező fás park egyre rendezetlenebb képet mutatott az elmúlt évekre. A gyalogösvényekkel szabdalt, és az elburjánzó növényekkel takart területből napjainkra többcélú elegáns templomkert formálódott téglapillérek közé épített kovácsoltvas kerítéssel, Vámospércsi út felől nyitott gyalogos kapuval.

Papp József, 2022