A Csapó utcai városkapun kívül a 19. század elején jelölték ki a négyzet alakú mai Árpád teret, akkor „Csapó Utszai Nagy Piatz” másként „Szarvas piac” néven. Közepén egy kisebb emelkedésen működött 1905-ig a talyigások hírhedt mulatóhelye, a Szarvas vagy „Csicsogó” csapszék, amelyet a város bérbeadással hasznosított.

A debreceni polgárok régi nemes hagyományát követve, egy 53 éves építőmester Vecsey Imre, 42 éves felesége Bruckner Karolina teljes egyetértésével végrendelkezett 1873. szeptember 14-én egyháza gyarapítására. Vecsey, korának talán leghíresebb építési vállalkozója sok-sok ma is álló jelentős épület kivitelezője, nem egy esetben tervezője volt. Szakértelmét dicsérik pl. Piac és Kossuth utcai polgárházak, a Csokonai Színház, a Csanak-ház, a Sesztina-ház, a hajdúböszörményi gimnázium stb. Áldozatkészségét, közösség iránti fogékonyságát jól jellemzi, hogy – hírek szerint – főtéri háza kőfaragó műhelyében volt elrejtve 6 évig az 1849. augusztus 2-ai debreceni csata hőseinek emléket állító „Sebzett oroszlán” szobor, amíg azt a kiegyezés évében felállíthatták a Nagytemplom és a Kollégium között. A Vecsey házaspár a földbirtokát, szél- és olajmalmát adományozta az azokhoz közel eső „Szarvas-piac” (1898 után Árpád tér) területén felépítendő református templom céljaira.

A város ötödik református templomának megvalósítására 1909-ben hirdették meg az országos tervpályázatot. A beérkezett 14 pályamű közül Tóásó Pál fővárosi műépítész neoromán elemeket tartalmazó, görögkereszt alaprajzú, a középkori vártemplomok külsejét is idéző magyaros szecessziós templomtervét választották ki.

Az építési hely felszabadítására Debrecen város lebonttatta a „Csicsogó” csapszékét, továbbá egymillió téglát adományozott, amely nemcsak az 1450 ülőhelyesre tervezett templom, de a Kassai úti egyemeletes parókia elkészítését is lehetővé tette. Az új templom alapkövét 1911. május 15-én helyezték el. Az építkezést Koch Rudolf és Kallós Adolf budapesti építési vállalkozók végezték, akik a külső munkálatokkal egy év alatt elkészültek. Az épületszobrász a debreceni Somogyi Sándor, a kőfaragó Beck Sámuel erdőbényei mester volt. A templombelső díszes asztalosmunkái (padok, szószék, úrasztala, a karzatok) Paulovics Lajos egri mestert dicsérik. Az 1912. december 15-én megszólaló orgonát a pécsi Angster orgonagyárban készítették. Az egyéb berendezéshez és felszereléshez a hívektől érkeztek nagy értékű adományok.

Az 51 méter magas toronyba, amelynek csúcsán a hitbeli éberséget jelképező kakas őrködik, eredetileg három harangot helyeztek el, de 1917 óta a nagyharang egyedül van a toronyban, mert a két kisebbet leszerelték és háborús célokra elvitték.

Papp József, 2022