ISKOLÁK

Svetits Intézet (Szent Anna utca 24.)

Jablonczay Lenke, Szabó Magda édesanyja 1898 és 1902 között az iskolanővérek helyi katolikus leánynevelését biztosító Svetits Intézet tanítóképzőjének a növendéke volt.

„Házunk szomszéd épülete, a mostani Svetits Intézet, a katolikus leánygimnázium gyerekéveimben telente jégpályát létesített, és kiváltságképpen ahhoz is hozzájárult, hogy megfelelően kiválasztott más vallás követői is látogathassák. Anyám családja, felmenői mind donátorai, anyagi javakkal támogatói voltak a katolikus egyháznak, természetes, hogy nekem is megadták a látogatási engedélyt. Anyám gyönge bokája sose bírta a korcsolyát, de apám, mondták a rokonok, állítólag elboldogult a jégen, rá várt hát a feladat, hogy engem megtanítson.” (Apám táncot jár)

„Minden érdekelt, de az apácák voltak a legizgalmasabbak, sokat figyeltem őket a mi kerítésünk mögül, míg sétáikon különös, fegyelmezett mozdulattal összefonva kezüket ott lépdeltek a zárdakert kavicsos ösvényén. Fekete-fehér ruhás alakjukat nem középkort idéző öltözék viselőinek érzékeltem, színeik és fátyluk hátrészének sajátos szabása miatt olyanok voltak a szememben, mint a pingvinek.” (Ókút)

„…anyám a zárdában elvégezte a tanítóképzőt, és zseniális dédapám ethosza benne éppúgy megnyilvánult, mint Piroskában, aki az avignoni híddal feloldotta Cili némaságát.” (Für Elise)

„Stillmungus Mária Margit […] módszertant és történelmet tanít, mindkettőt szokatlan eszközökkel. (Tanárkoromban nemegyszer rá emlékeztem, mit hallottam anyámtól Stillmungus Mária Margit oktatási módszeréről, s nagyobb eredménnyel alkalmaztam, mint azokat a gyakorlati oktatás metodikája címen tanult elveket, amelyekkel a Debreceni Tudományegyetem Tanárképzője nevelői utamra bocsátott.)” (Régimódi történet)

„Jablonczay Lenke mindent megtanul, amit egy jövendő pedagógusnak tárgyismeret és módszertan tekintetében tudnia kell, s mintha nem is 1884-ben, hanem tizennégy évvel később, a zárdába kerülésekor született volna, beilleszkedik új létformájába, amely mindenben különbözik a Kismester utcán eltöltött tíz esztendőtől. …[A]nyám nemcsak vakító szépséggé fejlődik ezek alatt az évek alatt, nemcsak nagy műveltsége alapjait vetik meg, de felszabadul gátlásai és első iszonyú élményei nyomasztó súlya alól.” (Régimódi történet)

„Anyám tehát reformátusnak született, de hároméves korától kezdve a Jablonczayak nevelték, s dédanyám… úgy döntött, ha már ő neveli, nőjön fel csak az ő hitükben, és nem engedte református vallásoktatásra. Zárdában taníttatta, anyám gyakran elmesélte, vallási tekintetben milyen sajátságos tudatlanságban nőtt fel. Miután református volt, a többi zárdista lány katolikus hitoktatásán nem vehetett részt, a sajátjára viszont dédanyám rendelkezésére nem volt szabad eljárnia, nem tanult hát semmi tételes vallást, később ő maga csodálkozott rajta a legjobban, hogy egyáltalán voltak valamifajta fogalmai.” (Ókút)

Keczán Mariann, 2022